Friday 14 July 2006

The number of the beast...

Birkák a Peak district-ben, számozva.
Kardvirág a Palm Tree Island-on, Doha, Qatar.

Érdekes ez a sziget: mesterségesen alakították ki a dohai öböl közepén, ahol a hajóforgalmat nem zavarja, de a turistáknak jól esik. Még bikiniben is lehet feredőzni :D ami nagy szó iszlám nyelvterületen. De a legjobb, hogy a strand területén is lehet vízipipázni, ki is használtam.
Nincs is ennél jobb: 45 fok árnyékban, fürdés a 38 fokos vízben, majd elnyúlunk a kunyhó arnyékában és pippantunk...
Doha, Qatar. Doha belvárosa a Palm Tree Island felől, baloldalt a Sheraton Hotel kis piramisa. Persze, vicces modon forditva raktam be a kepet a szkennerbe, ezert valojaban jobb fele esik a kis piramis. Nem mintha nem lenne mindegy...
:D
Doha, Qatar. Kilátás az Oasis hotel 5. emeletéről. Bár amilyen lerobbant luk ez a hotel, nem kellene reklámot csapni nekik. Aki teheti, menjen a Mövenpick Hotelbe! Posted by Picasa

Thursday 13 July 2006

Izrael kedélyesen szétbombázza az arabokat, a Microsoft-ot 280 millióra büntették Maciék, én meg mit csinálok, pár nappal azelőtt, hogy munkába kellene állnom: ülök otthon a seggemen és szkennelek. És szkennelek és szkennelek és...így jár, aki sokáig halogatja a fényképek előhívását.
Még jó, hogy valaki egyáltalán kíváncsi a képekre, pl. Laci és Ildi nagyon örültek, amikor viszontlátták magukat a PeakDistrict-es képeken, mint ez:
Ami állítólag "tipikus" kép, merthogy Laci fényképez, Ildi meg tájékozódik. Hát igen, fotózás közben nehéz a térképen tartani a szemét az embernek, viszont ha csak a térképet olvassuk, akkor meg nem lesznek szép képek, ugye? Valamit valamiert, szerintem ne törődj a térképpel, te is kezdj el fotózni, kedves jackrussel, aztán majdcsak eltaláltok idemegoda. Mindig az előre eltervezett útvonalat követni, az olyan burgeois, nem?

Peak District - a Snake Pass közelében
Pentax P30, Hanimex 28mm f2.8, Velvia100

Wednesday 12 July 2006

Tegnap beadtam az American Color Lab-ba (Rue Concorde 31) 11 előhívatlan tekercset. A gatyámat is rá kellett fizetni, de most már nincs elmaradásom, kivéve néhány elfekvő ff filmet.
Szóval 11 tekercs, többségében Provia, néhány Astia és Velvia, itt-ott fényképezve, a legrégebbi még a Peak District-ben készült, a legújabb a múlt hétvégén.
Mellesleg: az ACL nem dolgozik olcsón, viszont két óra múlva vissza lehet menni a kidolgozott filmekért.
Ma pedig nekiláttam beszkennelni a filmeket, lentebb az egyik (vagy egyetlen) jól sikerült kocka az egyik brüsszeli sorozatból.


Brüsszel, Grand Place. Pentax P30, Vivitar 70-210, Fuji Astia Posted by Picasa

Tuesday 11 July 2006

Öööö...nem nagyon volt érkezésem az elműlt napokban frissíteni a blogot, ezért sajnálatosan nem is tudtam dokumentálni, hogy új családtag érkezett...a csilivili gyönyörű fotósállvány képében. Igen, igen, a gyerektelen házaspároknak és házasulandóknak is jár valami szórakozás, ha már a szarospelenka nekünk nem adatott meg. És kutyát nem lehet tartani a lakásban :)
Szóval képek és leírás a szerzeményről itt: Manfrotto 190PROB
Az első képeket már ellőttem a hétvégén Spa-ban, és majd idővel postolom is őket.
Tehát mint említettem Oroszi kollega nekiállt beleszerkeszteni a képbe, amit gyanútlanul átküldtem neki, így bízzon az ember a műértőkben, ugye?Lényeg, hogy én is birizgáltam valamit a képen, szóval a végeredmény:
(1) Origiál kép by Vik
(2) Mix by DJ Noresz




















(3) Mix by me






















Hát nem biztos, hogy mennyire segítettünk az eredeti képen, de legalább masszíroztuk a fotókat egy kicsit.

Friday 7 July 2006

Habár Oroszi kolléga - nem minden alapot nékülözve, de azért mégis kíméletlenül - megkritizálta ezt a képet, nekem mégis tetszik. Szépek a színek és tök jó most arra gondolni, hogy valamikor egész közel laktunk és minden nap, reggel és este, ezt láttuk (igaz, hátulról, de az nem von le az élvezeti értékéből, vö. Turú, turú, csak háturú c. népdal.
A London Eye és a London Aquarium (volt City Hall) épülete, a Westminster Bridge-ről
Pentax P30T, Hanimex f2.8 28mm, Fuji Velvia
Szkennelés közben volt egy kis időm nézegetni a Mo-ról hozott fotósújságokat (direkte akartam látni, hogy mit kínál a mai magyar piac). Enyhén fogalmazok, a minőség (beltartalom és kivitelezés) elég széles skálán mozog és néha semmilyen összefüggés nincs a kettő között.
Itt van mindjárt a Fotomozaik, 575Ft-ért (előfizetőknek 442). Külsőre elég semmitmondó, viszont a kis színesek után rögtön van egy rovat a természetfotósoknak, hogy merre és mit érdemes fotózni tavaszutón, nyárelőn. Utána pár felejthető rovat és interjú, majd egy kis érdekes írás a hisztogrammról, illetve annak használatáról. Aztán egy teljesen feleslegesnek tűnő cikk, ahol a Canon két gépét hasonlítgatják, az EOS 5D-t és a 30D-t. Igaz, hogy előbbi 2,5-szer drágább (vö. 300-400e és 900e Ft), ennek megfelelő a tudása is és mint a cikíró levonja a bölcs következtetést, az egyik ennek jobb (profi-félprofi), a másik meg a másiknak (lelkes amatőr). Hát köszönjük, erre tényleg nem jöttem volna rá...
A kötelezőnek számító Photoshop cikken és történeti áttekintésen túl írnak a fotós biográfia készítésének titkairól, ami tök jó. Utána pályázatok és események, fotós piac - összességében nem is olyan rossz, hm?
Jöjjön mindjárt az ellenpélda, a FOTÓart (a digitális és analóg fotómagazin - ez utóbbit szinte kényszeresen fel kell tüntetniük, de miért?). A "megújult" (külsejű? belsejű? szerkesztőségű? soh'sem tudjuk meg) lap potom 585 froncsi, ami nem is olyan rossz, hiszen szinte fotóminőségű papírra nyomják az újságot. Rögtön a címplapon egy gulipán-képpel indítanak, mögötte a FOTÓart fotósuli és oktatási központ hirdetése. Nekem természetemtől fogva averzióm van mindentől és mindenkitől, ami "oktatási központ" cimszó alatt fut; ezért sem volt meglepő a gondolat, hogy "ti vagy nagyon jók vagytok, vagy csak nagyon pörgetitek a pénznyomót". A hirdetéshey kapcsolt képeken egy tigriscsíkos pólós csávó fényképez valamit, őrült hévvel, egy kaktusszal benőtt rét közepén - ide a rozsdás bökőt, hogy nem a "gyakorlati foglalkozás" keretén belül viszik oda a tanulókat. De az is lehet, hogy iden, ki tudja?
A kis színesek után rögtön a digitális laborok tesztje következik, ami nagyon hasznos dolog, jól meg is csinálták a tesztet, kár, hogy az értékelésnél valami nyomdai hiba miatt minden labor tökre azonos pontokat kapott, az elért eredmény mindenhol 93 pont. Ezután jön a FOTÓart fotósuli és oktatási központ még egy hirdetése, azok kedvéért, akik az előzőt netán elnézték vagy túllapozták. Majd egy nagyon hasznos kis teszt, a Canon EOS30D és az EOS 5D összehasonlítása. Brávó, mint már fentebb kifejtettem, nagyon jó tudni, hogy a 900e Ft-os gép miért és hol jobb a 400e Ft-os gépnél.
Ezután jön a "Kalandtúrák" rovat, ők postolták a címlapra a gulipán képét. Természetesen nem tudok elsiklani az amúgy elég korrekt képhez fűzött magyarázó szöveg felett, miszerint "Kiválaszott fotósalanyomat akkor kaptam lencsevégre, amikor éppen lépett, és a nap sugarai megcsillantak a szemében - ezzel több életet vihettem fényképembe." Hát igazán gratulálok, kedves Imre Tamás, mert mint a cikkből kiderül, nem volt egyszerű dolog az összesen két db jelenlévő gulipánból kiválasztani a fotósalanyodat. Amik-akik persze egyfolytában lépkednek és ha már felkelt a nap, akkor az is szinte mindig ott csillog a szemükben. És akkor már csak annyit kérdeznék, hogy vajon mit szólt a fotóskirándulás főszponzora, a CANON Hungária, hogy a címlapképet Sigma objektívvel csináltad? Vajon a szponzori ejnyebejnye miatt kellett egy hatalmas marketinges benyaló mondattal zárni az egész cikket?
Nade lapozzunk, jön B. István rovata, gyakorlati fotósuli sportfotósoknak. A semmire se jó műtanácsok mellett ("...a sportesemény ismeretében, optimálisan, jól átgondolt módon válogassuk össze eszközeinket..."hát tényleg, ki gondolta volna?) egyetlen humorosnak szánt megszólalás ("Mert Murphy bácsiról bizonyára mindenki hallott már...") enyhíti a tudásvágy keltette feszültséget.
Az "Ezüstlányok" c. cikk kiváló példája annak, miért jó profi fotósnak lenni: szponzori segítséggel 3-4 csajt jó le lehet vetkőzetni és 4-5 óráig bámulni, fotózás címén, majd még pénzt is lehet keresni, hogy mindebből egy pofás kis cikket kerekítesz. Ezt most csak az irigység mondatja velem, én is ezt tenném a helyükben, még szép.
Fotográfiai értékelés - tanítványaink munkáiból: valóban jó dolog, hogy a kezdő fotós visszajelzést kap arról, mások hogy látják munkáját. Na ilyen megjegyzések, hogyaszongya "A lefelé néző szem nem üres tekintetet sejtet. Ha nem csillanna meg egy lámpa benne, valószínű viszont, hogy az lenne." Tehát üres a modell tekintete, csak jól bevilágítottad, ugye ezt akartad mondani?
Patyi Árpád szép ételképeket csinál (vajon milyen érzés lehet foodstzlist-nak lenni?), a vele készült interjú legszimpatikusabb vonása, hogy ismételt nyomdai hiba miatt lemaradtak a kérdések. Nekem ez így nagyon tetszett, ezért érdemes volt "megújulni"!
Baksay Levente dél-afrikai portfolioját sem akarom lehúzni, de 2-3 három képtől eltekintve nem valami őrületes durranások. Azért, mert kiállítottál, még nem vagy nagy művész, Levikém!
A "Professzionális digitális technika" c. írás viszont top, jó képekkel és magvas gondolatokkal. Persze, mert két profi fotóssal beszélgettek.
És végére maradt a csattanó, az all-time favourit, az adu ász: Konkoly-Thege György kirándulása a török Riviérán (sponsored by Quaestor Travel). Kezdjük minjárt a szöveggel, hiszen K-TGy fiatalos lendülettel "török kultúrális emlékekké" lépteti elő az ókori görög és római romokat. Ami nem szép dolog, mert ekkor a törökök még javában élték a pusztai nomád népek egyszer, ló- és kumiszszagú életét. Azután jön a Mikulás titka (hány fotós kisgyerek fakadt vajon sírva e sorok láttán?) és a kihagyhatatlan elsüllyedt város. Amiról okosan azt írja, hogy "a földmozgás - ti. ami elsüllyesztette a várost - méretét mutatja, hogy a 3000 méter magas környező hegyeken találtak az akkori korból származó tengeri üledéket." Oy, ezt még elképzelni is daliás tett, a város süllyed, a tenger meg emelkedik, a víz az úr, egészen 3000 méterig. Vagy ay is lehet, hogy amikor a környező hegy kiemelkedett, jóval a földrengés előtt, akkor került oda az üledékes kőzet? Na de ez sem érdekes, a cikk hamarosan befejeződik azzal a megállapítással, hogy a törökök úgy vigyáznak a romokra, hogy még a csónakok se állhatnak meg felettük nézelődni. Hát igen, ezek a törökök, a kebab és a kávé mellett a műemlékvédelem is a vérükben van, ld. még Akropolisz, budai királyi vár, stb.*
A többi már a szokásos sallang, de így is jó érzés letenni ezt az újságot, és csak egy fikázó blog-elemzés kedvéért elővenni.

*Gy.k.: Anno mindet megtömték puskaporral, mert éppen nem volt hova tenni, meg ugye meggátolja a penészedést. Kár, hogy az a fránya matéria csak úgy felrobban, ha beleágyúznak, de mi vigyáztunk!
Tegnapelőtt őrült szkennelésbe csaptam az új MP800-al, kezdve a régebbi fekete-fehér képekkel. A tegnapi nap nagy része ráment, de kb. 300 képet sikerült bedigizni, amiket korábban csaknegatívon vagy kontakton láttam.
És persze lettek szarok, lettek közepesek, lett néhány egész jó (def.: nekem tetszik). Különösen mókásak a márciusi budapesti képek, amikor a Duna idén először áradt. Aztán lett egy pár portré is macóról.
Egyetlen csalódást csak a színes negatívok jelentettek, ellőttem egy tekercset még Epsomban, és vagy a szkenner, vagy a film, de a színek annyira bengán jönnek vissza...sztem maradok a diafilmnél.
Na de itt is van egy röpke portré, ízelítőnek:


Pentax P30, Vivitar 70-210, Ilford PAN100

Wednesday 5 July 2006

Ma is elkísértem Mackót a munkahelyére, szegény már nagyon odavan, kicsit elkókadt a meleg és a meló miatt (gyilkos kombináció).
Aztán meg kavartam egyet a Schuman környékén, fényképeztem a Tanács épületét (nem valami őrült szép), utána mentem egy kört a Cinquentainaire Parkban (vagy valami hasonló a neve). Baromi vigasztalan, eső előtti az idő, esett is, meg felhős egyfolyában, viszont a Merode megállóhoz közel találtam két fotósboltot is.
Az első a Photo Alfa kitüntető nevet viseli, de annyira jó cuccok vannak a kirakaktban, hogy majdnem berosáltam, amikor "csak úgy" vetettem rá egy pillantást. Két darabot emelnék ki, az egyik egy nagyon szép Pentax 6x7, fa fogantyúval, potom 1200 ajróért. Meg eyg halom objektív, ezmegaz, ha van rá zseton.



Aszongya ez az arc, hogy "The Pentax 6x7 is the Arnold Schwazenegger of cameras -- everything else is a "girlie-man" compared to this". hehe, nem is áll messze az igazságtól...

A másik egy Mamiya 7II, szintén középformátumú gép, az árát nem mertem megkérdezni, de ez is valahol 1000-2000 ajró között.



Leendő híres tájképészeknek, mint ami én is lennék, nem is lehet rosszabb érzés, amikor ilyen cuccokat meglengetnek az orrod előtt és esélyed sincs megvenni.
Very exciting times...tegnap vettunk egy Canon MP800-as szkennerrel kombinált fotónyomtatót a helyi Médiamárktból - az eladók attitűddje megnyugtatóan globális, azaz itt is olyan orbitális parasztok mint otthon.
Viszont a cucc nagyon jó, bár kicsit nehéz volt hazacipelni a CityII-ből. Még az a szerencse, hogy csak 30 fok volt tegnap :)

Nade most már itthon van, beüzemeltuk tegnap Mackóval, gyorsan kifröccsentettünk pár színes képet, amit baromi jól néznek ki (10x15-ben, a nyomtatóhoz kapott papírra).
Most meg a szkenner részét vettem kezelésbe, a régen előhvott, de majdnem elfelejtett ff negatívokat szkennelem. Kicsit pepecs meló, 2400dpi-vel 8 perc alatt végez 6 db kockával, de ez is jobb, mint a semmi. És közben kiválóan lehet internezni, blogot írni, Demjén Rózsit hallgatni, stb.

Of course nem kell semmi csodát várni ettől. de arra pont jó, hogy legalább lássam, mit is alkottam a Kew Gardens-ben idén márciusban...

Így néz ki a gép a Canon belga oldalán:

Sunday 2 July 2006

Photographer in action... Posted by Picasa
Of korze, ezt a blogot is elerte az osi atok, miszerint nem volt idom postolni - a magyartudasomat latva talan nem is kar.
De legalabbb kepeket csinaltam, mar csak elo kellene hivatni a tekercsekbol.
Ja es junius 22-e rekordja/nap hire: elkeszult az elso nagyitas, amit a kepeimbol csinaltam. Most tok jo lenne ideirni, hogy mennyiert adtam el es melyik galerianak, de ajandekba szantam, tehat felbecsulhetetlen erteku. Nem dedikaltam, hatha kiderul, hogy nem is tudok fotozni se :)